<?xml version="1.0" ?>
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.1.2-Based Variant V1.1//EN"
"dtd/kdex.dtd" [
<!ENTITY % addindex "IGNORE">
<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" 
> <!-- change language only here -->
]>

<article lang="&language;">
<title
>Memóriainformációk</title>
<articleinfo>

<authorgroup>

<author
> <firstname
>Mike</firstname
> <surname
>McBride</surname
> </author>

<othercredit role="translator"
><firstname
>Tamás</firstname
><surname
>Szántó</surname
><contrib
>Magyar fordítás</contrib
><affiliation
><address
><email
>tszanto@mol.hu</email
></address
></affiliation
></othercredit>

</authorgroup>
        
<date
>2002-02-13</date>
<releaseinfo
>3.00.00</releaseinfo>

<keywordset>
<keyword
>KDE</keyword>
<keyword
>KControl</keyword>
<keyword
>memória</keyword>
<keyword
>rendszerinformáció</keyword>
</keywordset>
</articleinfo>

<sect1>
<title
>Memóriainformációk</title>

<para
>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para>

<sect2 id="memory-intro">
<title
>Memóriafajták</title>

<para
>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote
>memória</quote
> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para>

<para
>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym
>RAM</acronym
>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para>

<para
>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote
>lapozási területet</quote
>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote
>lapozási</quote
> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote
>memórialapokat</quote
> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para>

<para
>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para>

</sect2>

<sect2 id="memory-use">
<title
>Memóriainformációs modul</title>

<para
>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para>

<para
>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para>

<para
>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para>

<para
>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para>

<itemizedlist
> <listitem
><para
><guilabel
>Összes memória</guilabel
> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para
></listitem
> <listitem
><para
><guilabel
>Fizikai memória</guilabel
></para
></listitem
> <listitem
><para
>Virtuális memória avagy <guilabel
>lapozási terület</guilabel
>.</para
></listitem
> </itemizedlist>

<para
>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para>

<tip
><para
>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para
> <para
>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para
> <para
>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para
></tip>

</sect2>

<sect2 id="memory-author">
<title
>A szakasz szerzője</title>

<para
> Michael McBride (<email
>mpmcbride7@yahoo.com</email
>)</para>
<para
>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email
>tszanto@mol.hu</email
></para>

</sect2>
</sect1>

</article>